A csíkszentimrei egyházközség története

A falu, Szent István magyar király első fiának, Szent Imre hercegnek a nevét viseli. Tehát a nevét Imre herceg tiszteletére szentelt templomáról kapta. Dr. Jancsó Benedek és Vofkori László által talált források szerint Csíkszentimrén a 13. században már román stílusú templom állott. Ez természetes is, mert a Bethlen-lustra szerint (1614) Gyergyószentmiklós és Csíkszentgyörgy után a harmadik legnépesebb település volt.

Érdekességként említhető, hogy 1707-ben az osztrákok fosztották ki a falut. 1717-19-ben a pestis 404 áldozatot követelt. S míg más falvakban alig maradt túlélő, itt az életben maradottak száma 322 volt. Ennek emlékét a temető sarkánál elhelyezett korabeli kő emlékoszlop őrzi.

Csíkszentimre területén található a Szent Margit kápolna, mely a falutól délnyugatra húzódó mezó közepén áll magányosan. Ezt a 14-15. századinak vélik. Nagyon értékes falfestmények találhatók a kápolnában. Az egyik falfestmény ma a Csíki-medence eddig ismert legnagyobb középkori falképe.

Ismert, hogy a falut az Olt folyó két részre osztja: Bedecsre és Oltelvére. Ezért érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy az 1567.-i Regestrum-ban Bedecs (Bedechy) külön néven szerepel, külön faluként, 26 kapuval, míg a 30 kaput számláló Szentimre (Zent Emreh) szintén külön községnek jegyeztetett. Ezek után, korábbi feljegyzésekre hivatkozva, Orbán Balázs is ezt írja. "úgy látszik, hogy a helység ős elnevezésének emlékét Bedecs tarja fenn..." (Székelyföld leírása: I.-k.)

Az egyházközség kimagasló személyei a múltból: B. Henter Ádám, B.Henter József, Csató János pap-tanár, Farczádi Dr. Sándor László - Budapest királyi főkapitánya.

2004-ben a falu 32 év elnyomás után újra független község lett. Azóta fiatal vezetősség gondosan munkálkodik a település fejlesztésén és közismerté tételén.

Testvértelepüléseink: Magyarországon Tura és Balatonberény, Svájcban Chene-Bougeries.